XVIII.Tétel: A nemzetállamok kialakulása német példán keresztül

A német egység

Az 1848-as forradalmaknál nem alakul ki nemzetállam a porosz területeken.
A porosz gazdaság gyors fejlődésnek indul a XIX. században, ennek látványos része a vasútépítés. Rengeteg szénlelőhelyet és vasérclelőhelyet tárnak fel. Acéltermelés is megindul. A német származású Siemens hulladék vasból állít elő acélt. Fontos iparvidékek: Ruhr-vidék, Szilézia, Berlin környéke. Megjelenik az igény egy egységes vámrendszerre. Ez lesz a Vámszövetség, ami még 1834-ben alakul meg, Zollverein(ejtsd: collferájn) a neve. 39 német állam alkotja, de Ausztria nincs benne. Két elképzelés van az egységes német államra. Az egyik a kisnémet egység a poroszok vezetésével, a másik a nagynémet egység az osztrákok vezetésével. A nagynémet egységet Franciaország és Anglia nem nézné jó szemmel. Végül is a kisnémet egység fog megalakulni.
Az egység létrejötte: Poroszország jóval fejlettebb, mint a környező országok. Erős hadseregük van, amely a legfejlettebb a térségben. Ez az erős hadsereg elsősorban Otto von Bismarck-nak köszönhető, akit az 1862-ben nevezett ki I.Vilmos kancellárnak. Vilmos 1861-ben került hatalomra és liberális reformokat vezetett be. Bismarck másik neve a "Vaskancellár". Ő vezeti be az általános hadkötelezettséget 18 éves kortól. Mindenkit kiképeztetett, így egy gyorsan mozgósítható hadsereget kapott. Laktanyákat létesített az esetleges mozgósítások esetére. Ezenkívül modernizálta a hadsereg felszerelését.
1864-ben kitör a Dán háború, mivel meghal a dán király és Poroszország területi igényekkel lép fel ellene. A harc Holstein(Holstejn) és Schleswig(Sleszvig) megszerzéséért indul. Legalábbis látszólag. Az elsődleges cél a közbeavatkozó Ausztria haderejének felmérése volt, ugyanis az osztrákok is területi igényekkel léptek fel Dániával szemben. Végül is a poroszok megszerzik az északibb területet Schleswiget, míg az osztrákoké lesz Holstein. Bismarck ezzel a csellel felismeri a Habsburg Birodalom gyengeségét és az 1866-ra tervezett, osztrákok elleni villámháborúra kiegyezik a franciákkal. Ennek értelmében Franciaország megkapta Luxemburg felett az uralmat. 1866-ban aztán egy villámháborúban, Königgratz-nél(Königrétc) a poroszok döntő vereséget mértek az osztrák hadakra. Poroszország enyhe békefeltételeket szab, de mind e mellett megszerzi Holsteint. A háború után Poroszországhoz kapcsolják az Észak-német államokat. Ezzel 1867-ben 18 tagállammal létrejön az Észak-Német Szövetség. A szövetségben nincs benne Bajorország, Baden, Hessen, Ausztria, Württemberg. Ausztria kivételével a déli német államok a Dél-német Szövetségbe tömörültek, aminek viszont nem volt gyakorlati jelentősége. III.Napóleon háborúval fenyegeti meg a déli német államokat, ha csatlakoznak az Észak-német szövetséghez. 1870-1871(-)ben zajlik a francia-porosz háború. A háborút a spanyol trón megüresedése okozta. Napóleon spanyol király akart lenni, de a poroszok is indítottak egy jelöltet a trónra. Franciaország erre hadatüzen az Észak-német Szövetségnek. A poroszok legyőzik a franciákat és megostromolják Párizst is. III.Napóleont leváltják.
1871. január 18-án I.Vilmos a versaillesi kastély tükörtermében kiálltja ki az egységes Német Birodalmat. A franciáktól elveszik Elzászt és Lotaringiát, amik fontos iparvidékek. Németország lakossága 40 millió fő, ezenkívül Németország Európa legerősebb katonai hatalmává válik. A császár I.Vilmos lesz, akinek az alkotmány nagy hatalmat biztosít.

X. Tétel: A középkori város és kereskedelem jellemzői

A városok

A középkori városok kialakulásának előzménye, a kora középkorban meginduló mezőgazdasági fejlődés. Olyanok, mint új eszközök használata és a kétnyomásos, háromnyomásos gazdálkodás. A növekvő terménymennyiség következtében az ezredfordulótól gyorsan nőni kezdett a kontinens népessége, két és fél évszázad alatt a duplájára, kb. 75 millióra. A módszerek terjesztésében jelentős szerepet játszottak a kivándorló telepesek a hospesek. A mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg, ismét meghatározóvá válik az árutermelés és a pénzgazdálkodás. Elterjedt a vízimalmok használata. Az ókori városok a népvándorlás korában jórészt elpusztultak. A királyi és egyházi központok körül sokan letelepedtek, de ezek nem rendelkeztek önállósággal. A középkori városok önállóságukat a következőképpen vívták ki: Először a távolsági kereskedők alapítottak közösségeket személyük és áruik védelme érdekében. Ezekhez a bizonyos önállóságot élvező csoporthoz csatlakoztak az árutermelés következtében szaporodó kézművesek. A kereskedők vezetésével új, szervezettebb közösségeket, kommunákat hoztak létre. A kommunák a földbirtokosokkal szemben pénzzel, vagy ha kellett erővel kiharcolták önállóságukat, a városi önkormányzatot.
A városi önkormányzat kivívása tulajdonképpen azt jelentette, hogy a városlakók függetlenítették magukat a feudális rendszer jobbágy-földesúr viszonyától. A város jogilag is elkülönült környezetétől. Különböző immunitásokat(kiváltságokat) élveztek. A városi polgárok szabadon választhattak bírókat, egy összegben rótták le adójukat a földesúrnak és a királynak, maguk választhatták plébánosukat. A nagyobb városok rövidesen már csak a királytól függtek. Az önkormányzat révén a városi polgár köztes helyet foglalt el a középkori társadalomban, nem volt nemes, de jobbágy sem. A város élén a polgármester (vagy a bíró) állt, akit a városi tanács választott. Kezdetben a tanácsban csak a leggazdagabb réteg, a kereskedők képviseltethették magukat. A polgárság zömét alkotó iparosmesterek a XIII. századra vívták ki, hogy beleszólhassanak a város irányításába. A városlakók többségét a városi politikából kizárt szegények(plebsek) alkották. A plebsek sorát folyamatosan gyarapított a városba beköltöző jobbágyság.
A céhek: A kézművesek szakmánként (takácsok, pékek, szabók, stb.) érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre, ezek a céhek. A céhek teljes jogú tagjai az önálló műhellyel rendelkező mesterek. A mesterré válás hosszú folyamat volt. Először évekig kellett inasként szolgálni egy mester mellett, aztán mesterlegényként kellett szolgálni a mester műhelyében. Ha a legény kitanulta a szakma fortélyait, hosszú vándorúton idegen mesterek tudását is el kellt sajátítania.
A mestervizsgát a remekmunka elkészítéséhez kötötték. E nehéz felkészülés megakadályozta a mesterek számának túlzott növekedését, de a szakmai szinvonalat is biztosította. Korlátozták a megtermelhető áruk mennyiségét, hogy minden mester megtudjon élni. Igyekeztek kiküszöbölni a céhen belüli versenyt, ezért szabályozták a munkaidőt, a munkafolyamatot és az árakat. Mindez szigorú minőségi előírásokat is jelentett. A céhen kívüli iparűzőket, az úgynevezett kontárokat elűzték. A céhek fontos szerepet játszottak a város életében. Őriztek egy-egy városfalszakaszt, fenntartották a rendet a városban, támogatták a városi egyházat. Gondoskodtak az elhunyt céhtagok családjáról.
A városokat védelmi célokból fallal vették körül., ez is egy kiváltság volt. A falakkal határolt szűk területen emeletes házakat építettek. A korszakban nem alkalmazták a csatornázást, emiatt gyakran törtek ki járványok. A XI. századtól a városok száma Nyugat-Európában és Itáliában gyorsan nőtt. A nyugati városok elsősorban a környezetüket látták el, ezért közepes méretűek voltak. Ez kb. 4-5 ezer főt jelentett. A távolsági kereskedelembe bekapcsolódó, árumegállítási joggal is rendelkező nagyvárosok 10-15 ezer embernek adtak otthont. Nyugat-Európában a városok viszonylag egyenletesen helyezkedtek el.
A kereskedelem: A középkorban a helyi kereskedelem szorosan kapcsolódott a termelőkhöz.
A termékeket a helyi piacon adták el. A kézművesek szintén a piacokon vagy műhelyeikben árulták termékeiket. A korszak kereskedői alapvetően a távolsági kereskedelmet bonyolították. A kereskedelmi útvonalak kialakulásához jelentős mértékben hozzájárultak a zarándokútvonalak.
A kelettel folytatott levantei kereskedelem volt a legnagyobb jelentőségű. Ezt az útvonalat elsősorban Velence és Genova uralták. Európába keletről elsősorban a fűszerek és luxuscikkek érkeztek. Jelentős kereskedelmi útvonal jött létre a Balti-tenger térségében. A fejletlenebb északi-keleti területekről nyersanyagot és élelmiszert vittek nyugatra, cserébe Észak-Németország és Flandria városaiból iparcikkeket(szerszámokat, fegyvereket, posztót) szállítottak. Jelentőssé vált az Angliából szállított gyapjú, mely a flandriai textilipar legfontosabb alapanyagává vált. A balti kereskedővárosok érdekeik biztosítása számára szövetségbe léptek egymással, ez a Hanza szövetség és 1161-ben kötötték. A két tengeri útvonalat(Levante, Hanza) szárazföldi kereskedelem kötötte össze.

I. Tétel: Az athéni demokrácia fő jellegzetességei

Az athéni demokrácia

Demokrácia: A többség uralmán alapuló politikai rendszer.
Az athéni demokrácia szerkezete a Kr.e. V. században nyerte el végső formáját, amit Kleiszthenész alakított ki. Kleiszthenész Kr.e. 507-től, mint arisztokrata vezető, alakítja ki az új berendezkedést. Célja megakadályozni a zsarnokság visszatérését, a hatalmat ellenőrizhetővé tenni. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységen nyugodott, szemben a korábbi származási, majd vagyoni besorolással. A területi egységek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak, és a közigazgatásnak az alapjává. Megszüntetik a szabad polgárok közötti jogi különbségeket. Tehát Kleiszthenész 10 kerületre osztja fel Athént, amikben kb. egyenlő számban éltek az emberek, ezzel akarja biztosítani az egyenlő népképviseletet. A 10 kerületet phűlének hívták. Ezenkívül még 3 nagy részre is felosztja a területeket: egy városi, egy tengerparti, és egy belföldi-termelői körzetre. Egy phűlé területe mindhárom részből kellett, hogy álljon, nagyjából területükhöz viszonyítva azonos mértékben. A phűléket többségben a démosz(nép) tagjai irányították, de az arisztokrácia is jelen volt. Minden phűléből 50 ember választottak, akik részt vettek az 500-ak tanácsában, a buléban. A bulé fő feladata a tőrvény előkészítése, a tisztségviselők munkájának ellenőrzése, az állam pénzügyeinek irányítása. A napi dolgok intézésére 50 fős ügyelestes bizottságokat hoztak létre. Mindegyik phűlé választott egy sztratégoszt is, így volt összesen 10 sztratégosz. A sztratégoszok a hadügyekkel foglalkoztak, és ez a tisztség, a többi tisztséggel szemben több éven át is betőlthető volt. A legfőbb hatalom az évenként kb. 40-szer ülésező népgyűlés (ekklészia) kezében volt. A népgyűlés hozta a tőrvényeket, döntött a háború és béke kérdéséről, a külpolitikáról, és itt választották a tisztségviselőket, ellenőrizték a bulét. A tisztségviselők az arkhónok, ők munkájukért pénzt kaptak.Minden athéni polgár, aki betölti a 20. életévét tagja lehet a népgyűlésnek.A rabszolgák, nők, és metioszok nem vehettek részt a népgyűlésen. A metioszok az athéni polgárjoggal nem rendelkező idegen bevándorlók. Athén város a kikötővel együtt kb. 100ezer fős volt, ebből 14ezer ember rendelkezett polgárjoggal. Fontos része az athéni demokráciának a bíróság, mely 6000 tagból állt.600-600 fő minden phűléből. Közűlük kerültek ki az egyes konkrét ügyekben intézkedő bíróság tagjai, akik szolgálatuk idejére napidíjat kaptak . A demokrácia egyik újítása volt a cserépszavazás, mellyel ismét csak a zsarnokság visszatérését akarták megakadályozni. Ha valakiről a polgárok, úgy vélték, hogy zsarnokságra tőr, akkor azt cserépszavazással száműzhették Athénból 10 évre.
Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tehető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó Periklész, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr.e.V. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabad polgárok számára már megvalósult. A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. A politikai életben sajátos szerepet játszó színházi látogatásért is bevezetik a napidíjat. Az athéni demokrácia fénykora, Athén fénykora.

IX/B. Tétel: Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai

Az iszlám

Dzsáhilijja: Az iszlám előtti arab világ.
Az arab-félsziget jelentős részét nomád arabok (beduinok) lakták. Az arab egy sémi eredetű népcsoport, mely Afrikából származik, a beduinok pedig törzsi szervezetben élő nomád arabok.
A beduin törzsek egymással harcoltak a száraz, sivatagos területeken a vízért, oázisokért és állatállományért. A törzsek vezetője a sejk volt. A törzsön kívüli emberek meggyilkolása, kirablása nem számított bűnnek Egyes területeken- mint például a Tömjénút mentén-virágzó kereskedővárosok jöttek létre. Közülük a legjelentősebb Mekka, amely egy új vallás bölcsőjévé vált. A város ősi zarándokhely volt, itt őrzik a Kába követ.
Mohamed próféta: 571-ben született Mohamed egy Mekka környéki törzsben. Karavánkereskedővé válik, majd megházasodik egy gazdag özveggyel. Negyven évesen felhagy a kereskedéssel és látomásai hatására új hitet kezd el terjeszteni. Támadást indított a bálványimádat ellen, vallása monoteista volt. Azt hirdette, hogy Isten (Allah), Gabriel arkangyalon keresztül mondta el neki igazságait, parancsait. Az iszlám jelentése: Teljes meghódolás. Hívei kezdetben ismeretségéből és a mekkai szegényekből származtak. Mohamed tanításaiban megveti az uzsorásokat és a kapzsi embereket. A szegények, elesettek gyámolítására buzdít, parancsol. Tanításaiban fontos az egység gondolata. Mekkából a gazdag, majd később uralkodóvá előlépő Omajja család elűzi 622-ben. Ez a hidzsra, az iszlám időszámítás kezdete. A próféta Jathribba költözik, melyet később átneveznek Medinat-al-Nabi(-)nak, azaz a próféta városának. Ez a város Medina. 630-ban Mekka is behódol az új hitnek, többek között azért, mert Mohamed vallási előírássá tette a Kába-kő tiszteletét és a mekkai zarándoklatot.
Iszlám és a Korán: Mohamed medinai évei alatt fejti ki részletesen tanításait, melyeket a hívei jegyeztek fel. Az iszlám hittételei szent könyvében, a Koránban (hirdetés) kerültek kifejezésre.
Az iszlám lényege a szigorú monoteizmus. Nincs Szentháromság. Jézust, mint prófétát elismerik.
A Koránnak 5 fő parancsa van: I. Allahban, az egyetlen istenben és az Ő prófétájában, Mohamaedben való hít. II. Napi ötszöri ima Mekka felé fordulva, amit rituális mosdás előz meg.
III. Kötelező alamizsnaosztás a szegények javára. IV. A ramadán havi böjt betartása, mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni. V. Minden muszlimnak legalább egyszer az életben el kell zarándokolnia Mekkába.
A muszlim szó jelentése: meghódolt hívő. Az iszlám még számos a mindennapi életre vonatkozó előírást is tartalmaz. Ilyen például az alkohol és a sertéshús fogyasztásának a tiltása. A többnejűséget legfeljebb 4 feleségig engedi. A papságnak nincs olyan kitüntetett szerepe a vallási életben, mint a keresztény világban. A pap nem közvetít Isten és az emberek között, csupán vezeti a közös imát. A pap arab neve az imám. Az élet szinte minden pontját meghatározza a vallás az arab világban. A bírók (kádik) a Korán alapján ítélkeztek. Megemlíthető még a dzsihád, melynek eredeti jelentése a belső lelki küzdelem. Később a "Szent háborút", a hit erőszakkal történő terjesztését kapcsolják hozzá. Fontos, hogy aki a hit terjesztése közben hal meg, az azonnal a Paradicsomba kerül. Fontos könyvek a Koránon kívül: - Hadisz. Ez azon mondások könyve, melyet Mohamed nem illesztett bele a Koránba.
- Szunna. Ez a próféta tetteit tartalmazza.

Történelem tételek

Tételek a kisérettségire:

I. Athéni demokrácia fő jellegzetességei
II. A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a Római köztársaságban
III. A honfoglalás, a honfoglaló magyar nép társadalma és életmódja
IV. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége
V. IV. Béla uralkodásának jellemzői a tatárjárás előtt és után
VI. Károly Róbert és Nagy Lajos gazdasági és társadalmi reformjai
VII. Hunyadi János törökellenes harcai
VIII. Mátyás történelmi portréja intézkedései alapján
IX. Középkori gazdaság jellemzői vagy Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
X. A középkori város és kereskedelem jellemzői
XI. A nagy földrajzi felfedezések lefolyása és következményei
XII. A reformáció és az ellenreformáció főbb irányzatai, jellegzetességei
XIII. A mohácsi vész (az odáig vezető út, a csata és annak következménye)
XIV. Az első ipari forradalom kialakulása, találmányai és következménye
XV. A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
XVI. A reformkor céljai, eredményei, valamint Széchenyi István gyakorlati tevékenysége
XVII. 1848-1849-es magyar szabadságharc főbb eseményei
XVIII. A nemzetállamok kialakulása német példán keresztül
XIX. A kiegyezésig vezető út, és annak értelmezése, elemzése
XX. Mutasd be a forrás alapján az ókori kelet társadalmát és gazdaságát


Szerencsénkre csak 20 tételt kell megtanulni. Lehetne rosszabb is.
A tételek felírásakor nem fogok sorrendbe haladni, hanem csak úgy össze-vissza.
Remélem nem probléma.