IV. Tétel: Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

Géza fejedelem és Szent István

Géza 962-ben foglalja el a fejedelmi posztot. Géza felismerte, hogy nyitnia kell a kereszténység felé, ha megakarja tartani országát Európában. A nyugati kereszténységet választja- bár ekkor még nem volt egyházszakadás- ,mert közel volt az ország az erős Német-Római császársághoz és Bizáncban csak a "második magyar" lehetett volna az erdélyi Gyula mögött, Ő ugyanis már az '50-es években ortodox hitre keresztelkedett. Géza 963-ban térítőket kér Rómától, de annak megérkezését a frissen Német-Római császárrá koronázott I. Ottó megakadályozza. 972-ben Géza már I. Ottótól kér térítőket. Püspököt szenteltek hazánk számára, Ő Brúnó, aki el is jut Magyarországra és Gézát is megkereszteli, aki az István nevet kapja. Géza 970 táján házasságot köt az erdélyi Gyula lányával, Sarolttal. Ez annak a kifejezése volt, hogy Géza Erdélyt is fejedelemsége területének tekinti, de akár két független dinasztia összekapcsolódása is lehetett. Sarolt igen férfias nő volt és ortodox vallású, amivel tovább kavarta a kereszténység helyzetét a Dunántúlon, mert Géza fennhatósága elsősorban ide terjedt ki. 990-től Géza öregsége miatt már inkább Sarolt fogja irányítani a fejedelemséget. Gézának 4 lánya és 1 fia született, legalábbis ennyi biztosan. Lányai a lengyel fejedelemhez és a bolgár trónörököshöz adta feleségül. Harmadik-negyedik lánya annyira későn született, hogy azt majd I. István fogja kiházasítani. Fia Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapja. Géza elviekben a nagyfejedelem a magyar területeken, de igazából hatalma csak a nyugat magyarországi területekre terjedt ki, így sokszor belháborúkat vívott. A meglévő területeken viszont megkellet osztoznia a somogyi országrész vezetőjével Koppánnyal , aki szintén az Árpád nemzetségből származott és jogosan tekintette magát fejedelemnek. Géza ugyanis Árpád negyedik(Zolta->Taksony->Géza), míg Koppány annak első(Tarkacsu->Tar Szerend->Koppány) fiától származott. Géza 997-ben hal meg, életében megteremtette a keresztény államiság lehetőségét, de nagy ellenfelet hagyott hátra a pogány Koppány személyében. Géza belpolitikájában hatalmának kiterjesztésére és a kereszténység terjesztésére törekedett. Külpolitikájában a keresztény világba való beilleszkedés és a béke kialakítása volt a mérvadó.
István 980 környékén született, 995 táján keresztelték meg. Megkeresztelője Szent Adalbert. 996-ban veszi feleségül Civakodó Henrik bajor uralkodó(955-995) lányát, Gizellát. A lánykérést Géza intézi. A házasság feltétele volt, hogy mindenképp István követi a trónon Gézát. Így a magyar fejedelem összehívta a többi törzsi vezetőt, akikkel elfogadtatta fia utódlását. Ezzel a lépéssel sikerült megteremtenie a békét Bajorországgal. Géza halála után Koppány átakarja venni a hatalmat. Koppány pogány- de színmagyar- seregével megtámadja Veszprémet, ezenkívül pogány szokás szerint feleségül akarta venni Saroltot. István a hívei és a németek segítségével száll szembe Koppánnyal. Fontos tudni, hogy István rengeteg némettel vette körül magát. felesége miatt és a kereszténység megszilárdítása érdekében. István seregének vezére is német volt, az Ő neve Vecelin. Sőt még testőrségének vezetői is németek voltak, Ők Hont és Pázmány. Koppány elveszti a csatát és István ezután, hogy jelezze, hogy ura a helyzetnek, ellenfele holttestét négy darabra vágatja. Egyet Veszprémbe, egyet Esztergomba, egyet Győrbe és egyet Erdélybe küld. Erdélybe valószínűleg figyelmeztetés képpen küldi. István, hogy király lehessen 1000. december 25.-én, egy a pápától(II. Szilveszter) kapott koronával megkoronázták. A korona megszerzése valószínűleg III. Ottó Német-Római császár beleegyezésével történt. István, így már királya volt az országnak, de tényleges hatalma csak a nyugati területeken volt. 1003-ban elűzi az erdélyi Gyulát(az ifjabb Gyulát) és Erdélyt az Árpádok területéhez kapcsolja. Ezzel megkezdődik az ország egyesítése. István két kései születésű húgát is kiházasította. Egyik testvére Aba Sámuelnek- 1005- kabar törzsfőnek a felesége lett. Ezzel a lépéssel sikerült Istvánnak Észak-Magyarországot is a hatalma alá kerítenie. Másik húgát 1009-ben Orseoló Ottóhoz a velencei uralkodóhoz adta, hogy így segítse elő a békés viszonyt. Az 1020-as években a tiszántúli területek békésen elismerik István fennhatóságát, itt Vata volt a törzsfő. Az utolsó ellenfele Ajtony maradt, Ő a Tiszántúltól délre elterülő területeket birtokolta. István 1028-ban legyőzi és ezen a területen hozza létre a csanádi püspökséget és Csanád megyét. A püspökség élére fia tanítóját Gellértet nevezi ki püspöknek. 1028-ra tehát ténylegesen István birtokolja a hatalmat az egész ország felett.
Az egyházszervezet kiépítése: István hozzákezdett a nyugati típusú egyházszervezet kialakításához. Megszervezte a püspökségeket és az egyházat hatalmas földadományokkal látta el. Előírta a tized megfizetését. Elrendelte, hogy minden 10 falu építsen egy templomot és, hogy mindenkinek templomba kell járnia vasárnap. A pápa az esztergomi püspökséget érsekséggé emelte, ezzel a magyar egyház függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. A magyar katolikus egyház élén az esztergomi érsek állt, később a kalocsai püspökség is érsekségi rangba emelkedett. A két érsekséghez még nyolc püspökség is tartozott, ezek a veszprémi, váci, váradi, győri, pécsi, csanádi, egri, gyulafehérvári püspökségek. Az országban sorra létesültek bencés kolostorok- Pannonhalma például- és ezeket István kiváltságokkal segítette. A Benedek rend már korábban Géza idején megtelepedett az országban.
A vármegyerendszer kiépítése: A vármegye egy területi alapon nyugvó közigazgatási egység, egy olyan területi egység, ami a királyi birtokok mellett magába foglalta az egyházi és földesúri birtokokat is. A vármegyéket a királyi várak- általában földvárak- körül alakította ki István. A királyi várak a hozzájuk tartozó birtokokkal alkották a várispánságot, mely élén az ispán állt. Az ispán rendelkezése alatt álltak a szolgaállapotú várnépek és a katonáskodó várjobbágyok. A vármegyék élén a megyeispánok álltak. Az ispánok és a megyeispánok személyesítették meg helyi szinten a királyi hatalmat. Bíráskodtak, kezelték a királyi jövedelmeket- ennek harmadát megkapták- és katonai vezetők voltak. A király munkáját segítő legfőbb hatalmi testület a királyi tanács volt. Ebben ispánok és főpapok vettek részt. A legmagasabb világi méltóság a királyi udvar ispánja, a nádorispán volt. A fejedelmi udvar vándorolt az országban.
Megemlíthető még a királynak közvetlen alárendelt réteg, a vitézek- vagy szerviensek- rétege.
István megvakíttatja unokaöccsét Vazult. Ezt Gizella erőltette.
Törvénykönyvek: Szent Istvánnak két tőrvénykönyve volt. Az elsőt uralkodása kezdetén adta ki 1001-ben, a másodikat uralkodása vége felé 1030-1038 között valamikor. Ezek a tőrvénykönyvek elvesztek, de lemásolták őket a XVI. században, így megmaradtak. A tőrvénykönyvek bajor mintára készültek. A tőrvényeket nem egyedül alkotta István, hanem a királyi tanács segítségével. Az első törvénykönyv csak a szabadokról rendelkezik, a második az első kiegészítése. Az első egy büntetőtörvénykönyv. Az első tőrvénykönyv első 5 cikkelye a mainzi zsinat szószerint átvett másolata. Ezt még 30 tőrvénycikk követi. Biztosítják az új rendet, a magántulajdon megtarthatóvá válik, nincs szabadrablás, földesúri jogok megtartása. A második tőrvénykönyv 21 cikkelyt tartalmazott.
István hiteles helyeket hozott létre, ezek a káptalanok, ahol különböző iratokat állítottak ki.
Külföldi háborúk: István egyszer Bulgária ellen háborúzik a Bizánciakkal szövetségben, majd 1010-ben a lengyelek oldalán részt veszünk egy Kijev elleni hadjáratban.