VI. Tétel: Károly Róbert és Nagy Lajos gazdasági és társadalmi reformjai

Károly Róbert és Nagy Lajos reformjai

Károly Róbert 1308-tól Magyarország királya. 3-szor koronázták meg, 1301-ben, 1309-ben és 1310-ben. 1308-ban választják királlyá Pesten. Hatalmát a tartományúri hatalom felszámolásával tudta megszilárdítani, híveit gazdagon jutalmazta. Károly a tartományurak leverésével jelentősen megnövelte a királyi birtokállományt. Adományaival egy új, személyéhez hű bárói réteget hozott létre, mint a Laczfiak, Garaiak. A bárók jövedelmének nagyobb része a király által nekik ajándékozott földekből származott, amit a méltóságok mellé kaptak(nádor, bán, vajda, tárnokmester). Mivel a méltóságokat gyakran újraosztotta az uralkodó, ezért a bárók jövedelmei jelentős részben a király kegyétől függtek. Károly erős királyi bandériumot tartott fenn hatalmának biztosítására.
Gazdasági reformok: Károly Róbert megszüntette a királyi bányaművelési monopóliumot, bányászokat telepített az országba. A földbirtokosok, így bányáikból megkapták a bányászok által fizetett bányabér, az urbura harmadát. Ezzel érdekelté váltak a bányászat fellendítésében.
Károly a nemesfémbányászat érdekében hozta meg rendeletét. A nemesfémekre monopóliuma volt a királynak, ezzel csak Ő kereskedhetett. A kitermelt nemesfémet ezért nyers állapotban be kellett szállítani a királyi kamarának. A pénzérmékben azonban jóval kevesebb nemesfémet adott vissza a beszolgáltatottnál. Az új intézkedések nyomán fellendül a bányászat több városban is, mint Körmöcbányán, Selmecbányán, Besztercebányán. Magyarország Európa fő aranytermelőjévé válik. Az uralkodó óriási jövedelmekhez jutott és értékálló aranypénzt, aranyforintot veretett. Az értékálló pénz bevezetésével a király elvesztette az évenkénti pénzbeváltásból származó bevételt, a kamara hasznát. Ennek pótlására veti ki 1336-ban a kapuadót. Ezt a jobbágyok portánként(kapunként) fizették. Az értékálló aranypénz bevezetése lehetővé tette az árukereskedelem kibontakozását és a pénzgazdálkodás fejlődését. Ezek segítségével megerősödtek a városok is. Kevés nyugati típusú város is létrejött. Ilyenek voltak a nagy önállósággal rendelkező, fallal körülvett szabad királyi városok ás bányászvárosok. A városok zömét a földesúri joghatóság alatt álló mezővárosok alkották. Az ilyen városok legfőbb eleme a mezőgazdasági jelleg, korlátozott önállóság és az egy összegben történő adófizetés. Károly Róbert elrendelte még a harmincadvámot, amivel a külkereskedelmi forgalmat adóztatta meg, alapja a távolsági kereskedelem sikere volt. Fellendült a sótermelés is, erre vonatkozik a sóregálé.
Károly Róbertet(1308-1342) fia Nagy Lajos(1342-1382) követi a trónon. Lajosnak óriási összegeket kell kifizetnie, hogy a pápa elismerje öccsét a nápolyi trón örökösének. Azután öccsét meggyilkolják. Ennek kapcsán indul a két itáliai hadjárat, amely ismét óriási összegeket fog fölemészteni. A nemesség pénzt követel tőle a hadjáratokban való részvételük miatt.
Az 1351-es tőrvények: Az eredménytelen itáliai hadjáratok által kiváltott feszültségek levezetésére, Lajos 1351-ben összehívta az országgyűlést. Itt megújítják a nemesség Aranybullában megfogalmazott szabadságjogait. Egy pontban azonban változtatnak az Aranybullán, mégpedig, hogy a szabad örökösítés jogát elvették. Lajos létrehozta az ősiség tőrvényét mellyel védte a nemesi birtokok egységét. Az ősiség tőrvénye, az aviticitas egy örökösítési korlát. Nem lehetett eladni a birtokot és szabadon örökíteni. A fiúágon kihalt nemzetségek területei a háramlási jog révén a királyra szálltak vissza. Bevezeti a kilenced tőrvényét, mellyel egységesíti a jobbágyok földesúri szolgáltatásait. A kilencedet kötelező volt beszedni- ha a birtokos nem szedte be, akkor a király szedte be- ,így biztosította a nemesség számára a jobbágyok munkaerejét, mivel ezután a nagybirtokosok nem tudták engedményekkel elcsábítani a jobbágyokat. Kimondják az ,,egy és ugyanazon nemesi szabadság" elvét. Ennek értelmében jogilag minden nemes egyforma. Ezzel egységesítette a nemesség jogait.