2009. április 4., szombat

XIV. Tétel: Az első ipari forradalom kialakulása, találmányai és következménye

Az első ipari forradalom

Az első ipari forradalom előzményei: A mezőgazdaság kapitalizálódása. Angliában a XVIII. században megindul a tőkés termelés. Bekerítik a közös földeket, így a földek többsége a bérmunkát alkalmazó birtokosok kezébe került. Ez a mezőgazdasági termelés fejlődését, belterjesebbé válását eredményezte. A földeket trágyázták, vetésforgót alkalmaztak, terjedt az istállózó állattartás és a fajtanemesítés. A nagyobb birtokok kialakulásának másik következménye, hogy a mezőgazdasági népesség egy része elvesztette megélhetését, így kénytelenek voltak bérmunkát vállalni és a városokba költözni. A mezőgazdaság képes volt csökkenő munkaerővel is ellátni a növekvő városok igényeit.
A bekerített földeken juhot kezdtek tenyészteni, mivel a legnagyobb hasznot a textilipar hozta. A gyarmati piacokról gyapjút szállítottak. Elterjednek a manufaktúrák. A fellendülő textiliparban indulnak meg az első fejlesztések. A szövést gépesítik először, feltalálják a szövőgépet. Csak azután találják fel a fonógépet. Az újításokat egyszerű mesteremberek találták ki. A gyapotot is felhasználták. Az új gépeket nagyrészt még az ember működtette.
A gőz alkalmazása: Angliában a szén alkalmazását egyrészt az adottságok- felszínhez közeli szénmezők- másrészt a kényszer- a faállomány jelentősen megfogyatkozott- eredményezte. A felszínközeli rétegeket hamar kitermelték, a mélyebb rétegekhez csak a felszín alatti vizek kiszivattyúzása után tudtak hozzáférni. A víz kiemelésére gőzzel hajtott szivattyúkat alkalmaztak. A gőzgépet James Watt fejlesztette a gazdaság minden ágában használható gépi erőforrássá 1769-ben. A gőzgép lehetővé tette, hogy egy üzemben több gép és több munkás tudjon dolgozni. Elterjedtek a gépekkel működő nagyüzemek a gyárak. A vas- és szénkohászat fellendült, ezzel iparvidékek jöttek létre.
A közlekedés forradalmasítása: 1825-ben Stephenson feltalálja a gőzmozdonyt. A vasút előnyei, hogy gyors, olcsó, nagy tömeg szállítására alkalmas, lerövidíti az utazási időt, a hadsereg is használhatja. Hátránya, hogy sínpárhoz kötött. Fulton 1807-ben megépíti az első gőzhajót. Ezzel az óceánon való közlekedést reformálták meg. Nem a széltől függött a sebesség, gyors volt. Hátránya, hogyha elfogyott róla a szén akkor csak sodródott. Az 1780-as években az Angliában kibontakozó gazdasági fellendülést, melyben korszakalkotó ipari és technikai újítások születtek, ipari forradalomnak nevezzük. Első szakasza kb. 1850-ig tart, amikor már a gépeket is gépekkel gyártották. Az ipari forradalom következményei a demográfiai robbanás és a városiasodás.
A demográfiai robbanás a népesség számának ugrásszerű növekedése. Ennek oka az életkörülmények és a higéniai viszonyok javulása, valamint az orvostudomány fejlődése(pl. oltások). A folyamat nyugatról kelet felé terjedt. Csökkent a halálozási arány. A folyamat a népességnövekedés lassulásával zárult. A népességrobbanás népmozgást indított el. A falvakból a városokba költöztek az emberek, vagy csak az országon belül költözködtek, ez a migráció. Megindul a kivándorlás Amerikába.
A városiasodás árnyoldalai: Évtizedek alatt százezres, milliós nagyvárosok jöttek létre. Ekkora embertömeg befogadására a városok nem voltak felkészülve. Az embereket el kellett látni élelemmel, munkával, árucikkekkel, lakásokkal, tiszta ivóvízzel. Megkellet teremteni a közlekedési feltételeket, a csatornákat ki kellett építeni és elszállítani a szemetet. Felkellet javítani a higéniai viszonyokat. Mivel ezek nem mentek egyik napról a másikra, emiatt a szegény emberek tömegei a higéniát és még sok minden mást is nélkülöző nyomornegyedekbe kényszerültek. Speciális funkciójú városrészek jöttek létre, mint kereskedelmi, üzleti, ipari negyedek. Vagyoni helyzetének megfelelően a lakosság is elkülönült(szegregálódott). Új probléma jelent meg: a környezetszennyezés.

1 megjegyzés:

  1. Szépen kidolgozott tétel, csak a munkások érdekvédelmi szövetkezetének korai hiányát és a géprombolást hiányoltam belőle.

    VálaszTörlés