2009. április 11., szombat

XX. Tétel: Mutasd be a forrás alapján az ókori kelet társadalmát és gazdaságát

Az ókori társadalom és gazdaság

Sajnos nem mondhatok semmi 100%-osat a forrással kapcsolatban, azt mindenképpen a kedves vizsgázónak kell tudnia elemezni. Mindenesetre azért leírok egy-kettő általános tudnivalót.

Az ókor Kr. e. 3000- Kr. u. 476-ig tart. Az ókori kelet jelentős társadalmi a Nílustól a Hoanhóig terjednek földrajzilag. A természeti viszonyoktól függőt a fejlettség. A közösség összefogása nagyon fontos volt. A nagyarányú közmunkának nagy szerepe volt. Köztulajdon alapján szerveződnek. A földek, folyók mind a köz tulajdonát képezték. A közből irányítók emelkednek ki, mint papok, királyok. A köztulajdon megoszlik állami- és magántulajdonra. Az államinál az államé vagy az uralkodóé a tulajdon. A magántulajdon a lakosságé. Így az uralkodónak nem volt teljes tulajdona az ország. Egyiptomban jellemző az állami túlsúly, Babilonban kb. fele-fele. Föníciában a magántulajdon volt többségben. A kialakult birodalmakban nem természeti gazdálkodás folyik elsősorban, hanem árutermelés. Megjelent a kereskedelem. Tagolt a társadalom, élén az uralkodó állt, utána a papok, hivatalnokok, katonák. Ők az arisztokrácia. Alattuk a királyi alkalmazottak, alacsony rangú katonák és hivatalnokok. A lakosság zöme a közrendű szabad. A legalsó rész a rabszolgáké. Az államforma általában valamilyen despotikus királyság.
Templomgazdálkodás: A parasztoknak kiadják a szerszámokat, nyersanyagot, akik dolgoznak vele. Beszedési-kiosztási rendszer, ahol túl sok volt valamiből azt ott beszedték és ahol túl kevés volt ott kiosztották.
Az öntözéses földművelés: Attól kezdve, hogy a földművelők felismerték az öntözés jótékony hatását, gátakkal és víztározókkal próbálták földjeik közelében tartani a folyók vizét.
Az emberek kezdetben sokat szenvedtek az áradásoktól, az évszázadok során azonban rájöttek, miként lehet megfékezni és szolgálatukba állítani a pusztító erőt. Először gátakat építettek, hogy a megemelkedő víz ne mossa el otthonaikat. Azután csatornákat ástak mely felé átvágták a gátakat, így sikerült a folyóktól távolabbi helyekre is eljuttatni a vizet. A felesleget tározókba vezették. A csatornákból árkok és zsilipek segítségével engedték rá a vizet a talajra. A folyók évről-évre vékony iszapréteget is terítettek a földekre, ami megújította a terület termékenységét. Az ilyen föld kb. 40-50-szeres termést hozott. A folyóvölgyek fejlődtek a leggyorsabban.
Az állam kialakulása: Az öntözéses földművelésből élő emberek számára fontos volt az állandó együttműködés. Összefogást kívánt a hatalmas tározók és csatornák építése és az öntözőrendszer karbantartása is. Mindez jó szervezért és szakszerű karbantartást kívánt, valamint az elvégzett munka folyamatos ellenőrzését. Ezekben a térségekben ezért, előbb vagy utóbb kialakult egy olyan vezető réteg, amelynek tagjai közvetlenül mér nem vettek részt az élelemtermesztésben. Eltartásukat az öntözött föld szokatlanul nagy termékenysége tette lehetővé. A társdalom élére került vezetők aztán segítőket vettek maguk mellé. A közösségi élet egy-egy részterületének irányítására szakértői csoportok, mai kifejezéssel hivatalok jöttek létre. Az idők során e hivatalok hatalomra tettek szert a közösség tagjai felett. Ez azt jelenti, hogy olyasmire is rátudták kényszeríteni az embereket, amiket azok önszántukból nem tettek volna meg. A társadalomnak ezt a fajta irányító szervét nevezzük államnak. Ha e szervezet hatásköre csupán egy városra és annak környékére terjed ki, akkor városállamról beszélünk. Ha azonos nyelvet beszélő emberek több települését fogja össze, egyszerűen államnak hívjuk. Ha pedig valamilyen hatalom több nép lakóterületét vonja közös igazgatás alá, akkor az ilyen formát birodalomnak nevezzük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése